Segítség, Anya lettem!

Zajlik az élet ezerrel, hál' Istennek, hogy most már azt írhatom, hogy visszatértünk a réges-régi kerékvágásba. Férjjel úgy tűnik sikerült rendezni a dolgokat. A múltat mindenki elfelejti (legalábbis én nem beszélek róla), és a tiszta lapot igyekezzük nem bemocskolni. :)

*

Fontos döntést is hoztunk. Közös házat veszünk. Remélem mielőbb megvalósul a projekt, mert én már nagyon mennék innen. Elegem van a negyedik emeletből és a szomszédokból is. Nyugalomra és csendre vágyom, nem akarom tovább hallgatni a szomszéd leányzó orgazmusait élő, egyenes adásban.

*

Gyerek már lassan 10 hónapos lesz, el sem hiszem, hogy repül az idő. Jövő héten Dévény-torna, mert ...mert kell, bármennyire is okos, ügyes fejlett gyerek koraszülött volt és igen vannak lemaradások, és nekem fontos, hogy mindent megtegyek azért, hogy a későbbiekben minden rendben legyen.

A lakás (most is) úgy néz ki, mint ahol atombombát robbantottak. És a Gyerek még csak 9 hónapos.

4 órám van a romeltakarításra, ugyanis fél hatkor befut M. barátnőm, és igazán nem akarom elriasztani a gyerekvállalástól.

Az biztos, hogyha mi 3 csillagos ellátásban részesültünk, akkor a Gyereknek kijutott az 5 csillag. :) Viszont már éjszaka meg voltak a következmények. Hajnali egykor majd eldurrant az agyam, mikor kevertem Gyereknek a tápot, mert ilyen x hónapja nem fordult elő. Persze Anyu csak jót akart, amikor két este is 11-kor még megtömte, hiába mondtam neki, hogy anélkül is alszik legalább fél 6-ig. Neeeem, ő biztosra ment.

A másik amitől agyhúgykövet kapok, az a következő mondat: "Kislányom ennek a Gyereknek hangja se volt egész hétvégén, annyira jó volt" Aha, hát persze, melyik gyerek ordítana, ha egy másodpercre sincs magára hagyva, hanem mindig gagyarászik neki valaki?

Persze hálás vagyok a szüleimnek, mert nélkülük semmi szabadságom nem lenne, de most meg kissé szívok és fogok is még pár napig asszem. A Gyerek meg csak pislog, hogy hova kerültem hé? Hol az 5 csillag?? :D

Amúgy minden nagyszülő megbuggyan kicsit az unokáitól???

Ahogy most kinézek szerintem simán bezárnának a pszichiátriára két hétre. Ha jól meggondolom lehet, hogy az kéne.

Én nem tudom mi van a Gyerekkel, de lassan oda jutok, ahova Part, hogy valami iszonyatos fejlődési ugrás előtt lehet, mert nem bírok vele. Egyszerűen nem.

A mai napunk vázlatosan:

- 5:30-kor ébresztőőőő, mert természetesen a kurva óraállítás miatt szívunk mint a torkosborz

- Gyerek 7- kor méltóztatott visszaaludni, két büdöge tápszer és egy kis ringatás után.

- 8-kor második ébresztő, hiszti 10-ig. Igen 10-ig. Persze közben reggeli, pépgyártás, altatás.

- Gyerek tízkor kidől én közben próbáltam emberi körülményeket teremteni a lakásban. Egy program mosás berak.

- Gyerek 10 óra 20- kor(!) felébred, kb. 20 percet játszik, majd nyüszkölés a kajáért, etetés, minimális játék, majd kiabálás, ordítás, hiszti, zokogás és amit akarsz. Az egész repertoár felvonultatva. Alvás.

- Én közben gyorsan összeütök egy ebédet, próbálnék enni és kávézni, de persze Gyerek felébred. Evésért hiszti, alvásért hiszti, tehát a szokásos.

(kézben persze semmi baja...)

A délutánunk ugyanígy zajlott, úgyhogy erre nem fecsérelnék karaktereket. Gyerek természetesen már alszik, mert azt hiszi hogy már fél 8 van. Nem, nem tudtam vele mit csinálni, annyira nyűgös volt, hogy muszáj volt elaltani, vagy hallgatom még két órán keresztül a műsort és hát inkább azt nem, köszönöm.

Hulla vagyok. És ami az egészben a legrosszabb, hogy úgy is nézek ki...

Magasról leszarja. Hat óra van és a játszószőnyegén kiabál.

Egyébként mi a búbánat értelme van az egésznek? Kit érdekel, ha reggel világosabb van? Én személy szerint inkább arra szavaznék, hogy délután négykor még ne legyen sötét...

És most iszok egy kávét. Éhgyomorra, hajnali hatkor.

Utálom a "bezzeg anyákat", akik csak azt tudják szajkózni, hogy bezzeg az ő gyerekük már átalussza az éjszakákat, bezzeg az ő gyereke már ül.. stb. bezzeg, bezzeg, bezzeg. Ki nem szarja le? Kinek akar ezzel megfelelni, vagy bizonyítani?

Van egy ilyen bezzeganyuka itt blogos berkekben is, na attól totálisan falra tudok mászni. A legutóbbi bezegges bejegyzése arról szólt, hogy bezzeg az ő 4(!) hónapos lánya már ül egyedül és egy vele egykorú fiúcska meg fogyi(!) módon feküdt csak a babakocsiban, semmi emberszerű (!) nem volt benne...vagy valami ilyesmi. Normális az ilyen? Mi az hogy fogyi, meg hogy semmi emberszerű? Ő mit akar a lányából csinálni egy éves korára? Professzort??? Gyanítom, hogy igen és azt is sejtem, hogy majd egy önbizalomhiányos, örökké megfelelni akaró,  idegbeteg, okostojást fog nevelni. Na de nekem meg ehhez nincsen semmi közöm.

11 tabu- amiről a kisgyerekes anyák nem beszélnek

Tudom, hogy már offoltam, de ez kikívánkozik.

Alszik a Gyerek és nézem. És már attól lelkiismeretfurdalásom van, hogy egy vadidegen azt hiszi rólam, hogy nekem ő teher, hogy nem szeretem eléggé. És nem, nem kezdem el újra bizonygatni, hogy igen. Mert a fiam tudja,érzi és ez nekem bőven elég.

Férj szerint nem bírok ki három napot a Gyerek nélkül. Nos a mai reggel után én ezt egész másképp gondolom. :s

Anyu ma elég sokat volt a Gyerekkel. Én úsztam, napoztam, lyukat tömettem -sajnos csak fogat! :P-stb egyszóval végre kicsit feltöltődtem.

Anyu azt mondta, hogy nem csoda, hogy ki vagyok bukva. És, ha ő azt mondja, akkor abban semmi túlzás sincs, mert nála elfogultabb nagyi szerintem nincs ezen a Földön. Viszont azt is mondta, hogy nyúzott vagyok és szarul nézek ki, szóval mától szemránckrém ezerrel. :S Bár mondjuk egy kiadós alvás biztos hatékonyabb lenne...

Ahogy visszaolvasgattam az előző bejegyzéseket, konstatáltam, hogy rinyablogot írok. És ez bármennyire is nem tetszik, most ez van. Ugyanakkor az jöhet le belőle, hogy a Gyerekkel csak a baj van, és marhára elegem van belőle. Nos most így a 8. hónapra valóban nagyon elfáradtam és kicsit kiégtem. De, aki már Anya és végigcsinálta ugyanezt az időszakot, az biztos, hogy végigment ugyanezen. Hogy néha kicsit szeretné visszakapni a szabadságát, a régi életét, néha szeretne csak úgy lógni a levegőben. Max. nem ismeri be, még magának sem. De én ettől még szeretem, nagyon szeretem a Gyerekemet, csak most ez van és kész...

Amikor gyereke lesz az embernek annyi mindent megfogad. Többek között, hogy ő márpedig tartani fogja magát az elveihez. A hülye elveihez. Mint pölö, ha a Gyerek hisztizik nem veszem fel vagy a Gyerek nem alhat velem, mert később megszívjuk, vagy csak három-négy óránként ehet. Na ezek közül én már mindet feladtam.

Sokszor bármit megtennék, hogy végre kussoljon a Gyerek, nemhogy azt, hogy fölvegyem. Ha ezem múlik a csönd, akkor én inkább  egész nap cipelem.

Hajnalban már nagyon nyűgösen alszik, nem vagyok hajlandó a kiságy mellett álldogálni és figyelni mikor esik ki megint a cumi a szájából, ergó mellettem landol az ágyban. Mert így kényelmes. És így nem kapok idegösszeroppanást reggelre.

Az én Gyerekem zabás. Van hogy nem tűr 3 órát kaja nélkül, hanem már 2 után üvölt mint a sakál. Választhatok. Vagy tartom magam a hülye elvemhez és hallgatom az üvöltözést, ami a végén átcsap őrjöngésbe, vagy megetetem és jó esetben még el is alszik. Hát persze hogy itt is feladom a hülye elvemet.

Ez van. Én is valahogy így nőttem fel, és manapság ha hisztizek nem várom el, hogy fölvegyenek, valamint simán kibírok három órát kaja nélkül, ja és imádok egyedül aludni. :)

Szeretném végre átaludni az éjszakát.

Szeretnék reggel végre szexelni és nem tápszert gyártani.

Nos a Gyerkőc elaltatása eddig sem volt gyalog-galopp, de azt nem gondoltam, hogy egy nap alatt még tovább lehet rontani a helyzeten.Tévedtem. Lehet.Nem én vagyok a ludas, hanem Anyu, aki ma egész nap vigyázott rá, amíg én nagytakarítottam. És akkor még nem is tulajdonítottam neki jelentőséget, hogy hogyan altatja a Gyereket. Szopipárnába belerakta és rázogatta. Na most ez tök jó, de most vagyunk fürdés után, amikor soha nem volt gond az elalvás. Egészen mostanáig. Miközben ezeket a sorokat írom, ordenáré módon üvölt a gyerek, de már szinte nem is lát ki a fejéből olyan álmos, persze, ha felveszem és rázom a seggét, akkor semmi baj. Hát így járt. Nem akarom tovább rontani a helyzetet, úgyhogy megvárom, amíg kifárad. Tudom ez most nagyon gonoszul hangzik, de nem tudok jobb megoldást. :( Ja és holnap ne felejtsek el elbeszélgetni Anyuval sem... :S

És most kurva jól esne egy szál cigi!!!!!!

Ha még egyszer a Gyereknek valaki a kezét kezdi el fogdosni/puszilgatni vagy fölkapja és puszilgatja az arcát, és az adott esetben nem a Férj, az Anyám vagy az Apám, akkor azt én szépen csendben felrúgom műholdnak!!!