Segítség, Anya lettem!

Összeszedtem minden bátorságomat és felhívtam az agyturkászom. Így 4 hónap után. Vázoltam, hogy miért hagytam abba a gyógyszert és hát nem volt elragadtatva. Persze teljesen jogosan nem. Végülis azt mondta, hogy ez azt jelenti, hogy saját magam akarom megoldani a problémát, viszont szakorvosi szemmel nézve ez azt is jelenti, hogy ő csak egyfajta asszisztencia, és ez nem megoldás. És tényleg nem az. Ami megdöbbentő, hogy csak december 11-re tudott időpontot adni, mert annyi a beteg. Manapság tényleg ennyien küzdünk pszichés bajokkal?

Az hittem- bár nem tudom milyen alapon-  hogy nekem gyógyszer nélkül is menni fog a gyógyulás. Pár hónapig viszonylag tünetmentes voltam, kényszergondolatok csak hébe-hóba jöttek, de kb. két hete megint tombol az agybaj. Van még itthon dilibogyó, újra elkezdem és fel kell hívnom az agyturkász nénit is, hogy időpontot kérjek. Azt még nem tudom, hogy hogy magyarázom el neki, hogy a gyógyszert letettem, de muszáj lesz. Mert ott az őszinteség alap.

Az biztos, hogy mocskosul elegem van ebből az egészből...